Ács Zoltán gyűjteménye

Szüntelen Karácsony

G

yűjtéseim során akadtam rá ezekre a kis kedves szentföldi képecskékre. Némelyiken évszám is van, 1887 és 1912. Régi buzgó zarándokok fáradtságot nem kímélve jutottak el úti céljukhoz. Pedig azokban az időkben igen fáradtságos lehetett az utazás, nem úgy, mint ma az internet világában. Szent helyeken termett virágok, termések papírra ragasztásából állt össze e kis emlékek sorozata. Az itthon maradottaknak is kézzel tapinthatóvá vált a Szentföld. Így közelebb érezhették magukat azokhoz a bibliai helyekhez, melyeket Krisztus lába érintett. Így a betlehemi kép láttán bármikor élhetőbbé vált a Karácsony misztériuma. Mi hogyan vagyunk ezzel? Éljük-e minden nap a szeretet parancsát vagy csak a Karácsony hivatalos 3 napján éljük meg a szeretetet? Karácsonykor minden karitatív intézmény meleg ételt és ruhát oszt a szegény hajléktalanoknak, akik az év 365 napján nélkülöznek. Törekedjünk arra, hogy ne csak három napig legyenek nekünk értékesek a szegények, a nélkülözők. Nem mindig a pénz a fontos. A jó szót, gondoskodást legalább annyira éhezik, mint a gulyást. Ismerjük a történetet: a szent családot sehol sem fogadták be. Szegények voltak, nem ütötték meg az akkori mércét, nem számítottak előkelőnek. Legyünk olyanok, mint a szorgos házi asszony, aki nyáron a gyümölcsöt elteszi, hogy a téli napokon, amikor nem terem gyümölcs, felbonthassa és élvezhesse a finom nyári ízeket. Karácsony szent napjaiból mi is tegyünk el, hogy azokon a napokon, amikor lelkileg éhezünk, érezzük a Karácsony hangulatát, ízeit. Erre szolgálnak e kedves kis képek is, hogy egész évben szüntelen karácsonyunk legyen.     


Írta: Ács Zoltán