2015. december 20., vasárnap

Viccek



A kínai suliban farsangot rendeznek. Chuan lesz a postás, Lee a hóember, Cseng a telefon.
______________________________________
A skót kisfiú megkérdezi az apjától:
- Apa, mi lesz karácsonykor a fa alatt?
- Parketta, kisfiam.
______________________________________
Két skót beszélget:
- Képzeld, az én feleségem születésnapja és a névnapja is Karácsonyra esik.
- Nohát, micsoda véletlen!
- Dehogy véletlen! Mit gondolsz, miért pont őt vettem feleségül?
______________________________________
Farsang van az iskolában,a tanító néni végignéz az osztályon, hogy ki, minek öltözött be.
Zolikán korona van, meg palást, tehát ő király. Juliskának szárnya van, meg varázspálcája, ő biztosan tündér. Amikor odaér Jenőkéhez, látja, hogy nagy csillag van a fejére ragasztva, egy kötéllel meg hatalmas csavart húz maga után. Megkérdezi:
-Jenőke, te minek öltöztél be?
-Én vagyok a csillagfejű csavarhúzó!

Gyűjtötte: Dr. Herman Gabriella
Kép forrása:
http://www.otpfayalapitvany.hu/hirek/cid/1739

Programok - Szigetszentmiklós, Szigethalom



December 20. 11 órakor: Parókus és képviselő testület beiktatás, hittanterem szentelés, kiállítás, agapé Szigetszentmiklóson
December 24:
Ø 16 órakor: Szigethalmon szentesti zsolozsma
Ø 17.30-kor: Szigetszentmiklóson zsolozsma, kántálás, szállás keresés.
December 25.26.27.:
Ø 9 órakor: Ünnepi Szent Liturgiák Szigethalmon
Ø 11 órakor: Ünnepi Szent Liturgiák
Szigetszentmiklóson
December 31. 17.30-kor: Óévzáró hálaadás
Szigetszentmiklóson
Január 1. 17.30-kor: Szent Liturgia Szentlélek
       segítségül hívása Szigetszentmiklóson
Január 10. 11 órakor: Ünnepi Szent Liturgia
vízszentelés
Január 18-24: Ökumenikus imaórák hete
Szigetszentmiklóson a görögkatolikus templomban
Február 6: szórvány farsangi bál

Február 13: Hűség napja, házasság hete

Gyűktötte: Dr. Herman Gabriella
Kép forrása:
http://www.femina.hu/terasz/marton_napi_hiedelmek

Recept - Baconos, gyümölcsös rakott pulykamell



Hozzávalók
Ø 60 dkg pulykamellfilé
Ø 4 szelet sajt
Ø 1 alma
Ø 1 körte
Ø 6 szem aszalt szilva
Ø 1 nagy doboz tejföl
Ø 1 dl fehér bor
Ø 1 tk. cukor
Ø 1 tk. őrölt fahéj
Ø 1 tk. csípős paprika
Ø 1 tk. só
Ø 1 tk. bors
Ø vaj a sütéshez

Elkészítés:

Összekeverjük a cukrot, a fahéjat, a csípős paprikát, a sót és a borsot. Ezzel a keverékkel bedörzsöljük a hússzeleteket. Az almát és a körtét darabokra vágjuk. A bepácolt húst vajon megsütjük, felengedjük a borral, majd tovább pároljuk. Egy tűzálló tálba rétegezzük a hozzávalókat: hús, sajt, bacon. A rétegek közé gyümölcsöket teszünk. Azt a levet, amiben sült a hús, kikeverjük tejföllel és ráöntjük a rakott húsra. A sütőben az egészet összesütjük.


Jó étvágyat hozzá!

Írta: Dr. Herman Gabriella


Karácsonyi szokások a régi Szigetszentmiklóson



M
ivel a falu régen református hitű volt, így a betlehemezés nem volt szokás. Kántálással járták a legények a falut 4-5 fős csoportban. Egyik legény kezében bunkós bot volt, ő volt a kutyaverő, botjával próbálta jobb belátásra bírni az útjukba eső kutyákat.

Ezzel a rigmussal járták a falut:
„Zörgetik a kulcsot, pénzt akarnak adni,
Ha egy hatost nem adnak, el sem fogom venni.”
Erre a gazda kiszólt az ablakon: „Ki fiai vagytok?” Ha rokon volt köztük, behívták őket, ha nem, az ablak alatt kántáltak.
Azután így folytatták:
„Ha kalácsot kapunk, nagyot fogunk harapni.
Ha piszkafát fognak, el fogunk szaladni.”
Általában kaláccsal kínálták a kántálókat.
Aztán így folytatták:
„Szerencsés jó estét kívánunk Kegyelmeteknek
Engedje meg az én Istenem, hogy több Karácsonyestét éljenek, erőben, egészségben és békességben.
Krisztus születése így hallék, angyali seregek énekelték.
Örülj Te hát kereszténység,
Ma született az idvesség.
Melyben legyen részetek, több Karácsonyt érjetek.
Égből áldás szálljon reátok,
Majd az eget bírjátok.”


A karácsony másnapja családlátogatással telt, a fiatalok délelőtt mentek templomba. A kocsmába vacsora volt, a lányok a kocsma előtt füzérben álltak, a legények zsebkendővel a kezükben vacsorára invitálták a lányokat. Amelyik leány a vacsora előtt távozott, őt a legény kimuzsikáltatta. Így ünnepelték a karácsony szent ünnepét régen a Szentmiklósiak.

Írta: Ács Zoltán
Kép forrása:
http://regikepeslapok.arnolfini.hu/Lapok/Szigetszentmiklos/2/2a/slides/Szigetszentmiklos2_02a.html

Filmajánló - Szerető fia, Péter (magyar vígjáték - 1942)



E

gy nagyon megható filmet szeretnék ajánlani a testvéreknek.
A Pálossy uradalomban haldoklik egy idős cselédasszony, az idős Balogh Gáspárné. A halálos ágyán bevallja, hogy Péter fia nem a megboldogult férjétől való, hanem az öreg Pálossy grófé a gyerek. Az öreg gróf örvendezve fogadja a hírt, hogy a tisztalelkű fiatalember az ő fia, mivel törvényes, tüdőbeteg, elkényeztetett, rosszindulatú fiában, Bélában igazán nem leli kedvét. Béla el akarja csábítani Péter menyasszonyát, Sós Juliskát. Béla részegen indul a vadászházba, ahova a lányt vitte, és közben súlyos autóbalesetet szenved. Péter karjában viszi haza Bélát, a súlyosan megsérült testvérét, és saját vérét ajánlja fel a haldoklónak. A szegény, cselédsorsú Pétert mindenki megsiratja, sőt ettől a nemes cselekedettől a haláltól megmenekülő Béla élete is megváltozik.
A 82 perces filmhez jó szórakozást kívánok!
Főszereplők:
•     Páger Antal: Péter
•     Várkonyi Zoltán: Béla
•     Somlay Artúr: Pálossy Sándor gróf

Írta: Ács Zoltán
Kép forrása:
http://www.fotohaz.hu/fotoarena/showphoto.php?photo=253957 

Könyvajánló - Roy Krisztina: Isten nélkül a világban


E
lőször is az egyik kedvenc keresztény írónőmmel szeretném megismertetni a testvéreket, majd az egyik könyvét bemutatni.
Roy Krisztina (1860-1937) Franciaországból Felvidékre származott, evangélikus lelkészi családból származik. Krisztina már fiatalon hitre jutott, így hivatást vállalt a felvidék legszegényebbjei közt és a nagy elmaradottságban élők között végezte munkáját. Hitte és vallotta, hogy Isten előtt nincs különbség a meg nem tért emberek között, Isten előtt mindenki egyforma. De jó lenne, ha mi, hitünket gyakorló keresztények is ezt gondolnánk és e szerint is élnénk meg hitünket. Rengeteg könyve jelent meg, az első 1893-ban és utána még 70 elbeszélés, 2002-ig 31 nyelvre fordították le. Ezek közül szeretnék egyet bemutatni. Mai nyomtatásban is megjelent, nekem a réges-régi kötet van meg, de a mondanivaló mit sem változott.
Egy adventi éjszakán egy megfagyott asszonyt találnak a temető mellett. Az asszony a mellére szorítva tartott egy élő csecsemőt, akit a falubeliek Marcinak neveztek el. Marciról, mikor már felnőtt, elfelejtkeznek az emberek, mindenki éli a maga életét. A fiúnak kegyelemkenyéren kell élnie, a kenyér egyre szűkösebb. Meghal a falu pásztora, és ő örökli ezt a posztot. Írni, olvasni nem tud, de nagyon vágyódik a Szentírás megismerésére. Azért imádkozik, hogy valaki tanítsa meg írni és olvasni, hogy ő maga olvashassa a Bibliát. Imádsága meghallgatásra talál. A faluban meghal egy szegény asszony, akinek egyetlen gyermekét Marci magához veszi. A kenyér egyre vékonyabb, de ő sohasem panaszkodik. A gyerek édesanyjától öröklött tárgyakat a község elárverezi a temetési költségek fedezésére. Csupán a Biblia és egy lelki könyv marad édesanyja után. Fehér asztalt készít Marci a Bibliának, és megkéri Jóskát, a kis árvát, aki már tud olvasni, hogy olvassa neki Krisztus szenvedéstörténetét. Ez a kedvenc része a Bibliából, amit eddig megismert. A nagyobb szelet kenyeret mindig Jóskának szeli. A falubeli asszonyoknak feltűnik, hogy Marci soha sem panaszkodik. A jó ragadóssá válik, segítik a két árvát. A történetnek szomorú vége van. Egy hideg téli estén Marci tüdőgyulladást kap, mivel kettejüknek csak egy dunyhájuk van, és Marci átengedi a fagyoskodó Jóskának a dunyhát, mivel egy rozoga, huzatos, dűlőfélben lévő melléképületben laknak. Az emberek megijednek, a bíróné házába viszik a beteget. Este orvost sem hívnak, sajnálják rá a pénzt, csak másnap, de akkor már késő. Még egyszer Marci magához tér, a falubeliek meglátogatják. Marci senkinek sem tesz szemrehányást, viszont elmondja, hogy ő csak télen jutott el a templomba, mivel a pásztornak vasárnapokon is legeltetnie kell. Az ő temploma az erdő volt, ilyenkor mindig magával vitte Bibliáját, így ünnepelte meg a vasárnapot. Viszont akik minden vasárnap eljutottak a templomba, szerinte úgy éltek, mintha Isten nem is létezne, hiába ültek ott a templomban minden vasárnap.


Jó olvasást kívánok!

Írta: Ács Zoltán
Kép forrása: 
https://www.antikvarium.hu/konyv/roy-krisztina-isten-nelkul-a-vilagban-574667

Zene - Robert Schumann: Karnevál



S
chumann Karnevál című zongoraciklusa már első hallásra is megragadó, ám mély értelmű, még a laikusok számára is.
A zeneszerző ebben a művében a romantikus stílusjegyek arzenálját sorakoztatja fel: szenvedély, érzelem, játék, elszánt küzdelem. A bevezetés után egy álarcosbál közepén találjuk magunkat, ahol Pierrot és Arlequin (a szomorú és a vidám bohóc) éppúgy megtalálható, mint Florestan (szenvedélyes) és Eusebius (álmodozó). Érzelmes keringő vezet bennünket egyik embertől a másikig, Chiarina lírai és fájdalmas tétele pedig elvarázsol. Találkozunk Chopinnel és Paganinivel, majd tovább sétálunk Schumannal.
  Az első benyomás után, mikor az álarcok mögé nézünk, még számos, mélyebb tartalmat is találhatunk a zenében. Az egész zongoraciklus négy hangra épül: A-S-C-H. A betűk egyrészt Schumann nevére is utalnak (Robert Alexander Schumann), továbbá Asch városában élt Schumann egyik barátnője, de sejteti a német nyelven mondott hamvazószerdát is (Aschermittwoch). Ebből is sejthetjük, hogy a mű témája komolyabb mondanivalót rejteget egyszerű álarcosbálnál.
Schumann képzeletbeli szövetséget talált ki, melynek tagjai a valóságban: Friedrich Wieck (Raro mester), Ludwig Schunke (Jonathan), Schumann felesége, Clara (Chiara) és a zeneszerző két énje (Florestan és Eusebius), amelyet elnevezett „Davidsbundnak”. A szövetség a „filiszteusok”, azaz a sekélyes, hatásvadász, olcsó melódiák zeneszerzői ellen vonulnak, melynek képviselői: Meyerbeer, Herz és Hünten. (Az utóbbi három zeneszerző akkoriban olyannyira népszerű volt Európa-szerte, hogy a szalonokban szinte mást sem játszottak, csak az ő műveiket.) A leplet Schumann az utolsó tételben rántja le a „Marche des Davidsbründler contre les Philistins” (A Dávid-szövetség indulója a filiszteusok ellen).
Úgy gondolom, hogy a Karnevál témája a mai kor emberének is aktuális, hiszen ebből is láthatjuk, hogy, minden kornak megvoltak a „celebjei”, mégis az idő vasfoga kegyetlenül lecsiszolta őket az emberiség repertoárjáról. Az igazán értékes dolgok viszont megmaradtak. Érdemes tehát az igaz utat választani akkor is, ha az pillanatnyilag nehezebb vagy kevésbé csillogó.


Kellemes zenehallgatást kívánok!

Írta: Szabó-Kiss Beáta
Kép forrása: 
https://sinalefa2.wordpress.com/2010/02/07/el-carnaval/

Interjú - Megvalósult álom: a Közösségi terem



     Amikor Deák Csaba atya egy-két évvel ezelőtt azt mondta, hogy a szigetszentmiklósi görögkatolikus templomnak közösségi terme lesz, valószínűleg többen csak legyintettek. A kételyeket még tovább fokozhatta, amikor valaki meglátta a helyiséget, amelyet az atya kiválasztott a terem számára. Ennek ellenére úgy tűnik, imái meghallgatásra kerültek, hiszen kitartó munkájának és a templom híveiből összeállt lelkes csapatnak hála, a közösségi terem elkészült, működőképes és gyönyörű.

Mikor kezdődött a terem felújítása, és mennyi időt vettek igénybe a munkálatok?
CSABA ATYA Valójában már a parókia vásárlás alkalmával szempont volt, hogy ne csupán paplakot vegyünk, hanem olyan ingatlant, ami mellett vagy alatt lehetőség nyílik egy közösségi tér kialakítására. Konkrét munkálatok úgy másfél-két évvel ezelőtt kezdődtek „hobbi szinten”, vagyis esténként és szombatonként az egyházközség férfi tagjai, - akik között hála Istennek szép számmal akadnak ügyes kezű mesteremberek – jöttek és betonoztak, falat bontottak, oszlopot építettek, gipszkartonoztak, álmennyezetet, álfalat építettek, festettek, gletteltek, szőnyegeztek, villanyt szereltek… stb.
A hívek az utóbbi időben rendkívüli lelkesedéssel dolgoztak a közösségi termen. Mindig ilyen lendületesen haladt a munka, vagy előfordult, hogy akadályokba ütköztetek?
CSABA ATYA Talán az ablakvésés volt az egyik legnehezebb művelet, illetve időpontot egyeztetni a munkára, hiszen legtöbbünknek ott a munkahely, a család és egyéb hirtelen adódó, váratlan elfoglaltságok, és nem szerettem volna, ha ez az építés e többi rovására ment volna. Ilyen formán mindenki akkor jött, amikor tudott és igyekezett hozzátenni a magáét. Itt legyen szabad köszönetet mondani Nagy István, Volenszki Gábor és Olajos Feri bá testvéreinknek, akik a munka, a szervezés, a kedvezményes anyagbeszerzés terén a dolgok kivitelezésében oroszlánrészt vállaltak, és nemegyszer megoldhatatlannak tűnő problémákkal küzdöttek meg gyakran késő éjszakába nyúlóan, vagy a saját egyetlen szabadnapjukat feláldozva. Illetve hála legyen még nekünk „segédmunkásoknak” is, első sorban Sárkány Petinek, a Gulybán, Szabó, Minya, Deák család férfitagjainak, akik, bár mester oklevéllel nem rendelkezünk, de sok-sok alakalommal igyekeztünk és tudtunk a szakik keze alá dolgozni. Köszönet továbbá az asszonyoknak a végső nagytakarításért, és a finom falatokért.
Milyen eseményekre, összejövetelekre számíthatunk a közeljövőben, amelyek az új teremben kerülnek megrendezésre?
CSABA ATYA Amit majd csinálunk, meg amire egyáltalán eljön valaki. Rajtam nem fog múlni. Ez csak tőlünk függ. Keddenként iskolai hittanórák lesznek itt lent. Szeretném, ha már rögzülne a minden hónap első és utolsó szombatjain elkezdett felnőtt hittan és film klub. Minden hónap első hetében szokott lenni „papi-tali”, egy ökumenikus munkareggeli keretein belüli lelkész-találkozó a város pásztorai részvételével. Most már mi is helyet adhatunk ennek. Ezen kívül pedig már nem a hideg templomban, vagy a gyermekzsivajtól zengő parókián kell majd képviselő testületi gyűlést tartanunk, hanem idelent. Kialakítása miatt imateremként, zsolozsmázó helyként is használható, vagy akár gyóntatások, lelki-beszélgetések színhelye is lehet, - remélem lesz is – főként a nagyon hideg, vagy nagyon meleg időkben. Szeretnék majd két szövőszéket „eszvátát” is ideiglenesen felállítani, ahol mondjuk hideg téli estéken a lányok, asszonyok, nagymamák, mondjuk heti két alkalommal összejöhetnének beszélgetni, szőni valami szépet, jót, hasznosat alkotni.
Mi lesz a következő tervezett felújítás az egyházközösségen belül?
CSABA ATYA Sok minden lehetne még, például parókia szigetelés, teraszbővítés, mellékhelyiség kialakítása a hittanterem mellett; én mégis azt hiszem, most már a templom külső rendbetételét kell folytatnunk elsősorban, gondolok itt a kupola, tető, csatorna és a külső falfelület felújítására. A legégetőbb feladat azonban mindenképp tavasz beálltával a több ízben is javítgatott, mégis újra beázott és omlófélben levő sekrestye tető teljes cseréje, hiszen a vizesedés már megy tovább a hajó és a szentély felé, amit pedig nem szeretnénk.

Írta: Szabó-Kiss Beáta
Kép forrása: 
https://ulrichblog.wordpress.com/2013/05/30/urnapja-2013-vasarnapi-gondolatok-c-ev/

Ács Zoltán gyűjteménye - Krisztus Király szobra: „Az én országom nem e világból való”


S
zoborgyűjteményem újabb becses darabját szeretném bemutatni a testvéreknek. 50-60 cm magas Jézus szíve szobor, koronával a fején, papi albában és miseruhában ábrázolva. Igen ritka ez az ábrázolás. Jelenleg a római egyházban az egyházi év utolsó vasárnapján ünneplik, advent negyedik vasárnapja előtti vasárnap. XI. Pius pápa vezette be az 1925-ös szentév decemberének 11. napján. Erősödni látta az ateizmust, felhívta a figyelmet arra, hogy nekünk Jézusban urunkat, királyunkat kell tisztelni. Ünnepként a Jézus és Pilátus párbeszédére utal: „Az én országom nem e világból való.”- írja János evangéliuma. A filippiekhez írt levél leírja a megdicsőült Krisztus és a megkoronázás méltóságát. Az ünnep tartalmát kifejezi: Krisztus győz, Krisztus kormányoz, Krisztus uralkodik.
Elgondolkodtat így karácsony előtt, hogy melyik uralkodót szolgáltam az óesztendőben: Krisztust, a karrierhajhászást, a pénzt? Tudtam-e az én királyomat dicsőíteni, mint Assisi Szent Klára és Ferenc, aki minden reggel az Isten dicsőítésével kezdte a napot a sok jóért? Megköszönte a virradatot, hogy azon a napon is mindent az Isten dicsőségére kíván tenni. Én kinek szeretnék megfelelni, az én Királyomnak? Vagy zúgolódom a reggeli koránkelésért? Munkámból adódóan sok emberrel van lehetőségem találkozni. Sok emberrel, aki dolgozni szeretne, de nincs munkája. Nekem van, ez nagy ajándék. Van lakás, meleg szoba.
A Király szereti az ő népét, nekünk pedig engedelmeskedni kell a parancsának: „Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!"  Néha magunkat jobban szeretjük, de elvárjuk, hogy minket szeressenek.
Karácsonyt várva nagytakarítást végzünk a lakásban. Belül is végezzük ezt el! A szívünkből a sok lim-lomot - ami nem oda való - seperjük ki, hogy legyen hely, ahová a kisded Jézus lefekhessen. Ő nem szereti a rendetlenséget, de szívesen segít a rendrakásban. És akkor vígan énekelhetjük a Jézus szíve litániában: „Jézus szíve, minden szív királya és középpontja, Jézus szíve dúsgazdag mindazok iránt, akik hozzá folyamodnak – Irgalmazz nekünk”

Ha bajban vagyunk, merjünk Őhozzá folyamodni, hiszen ő olyan király, akinek szent szíve mindig megesik a mi gyengeségeinken.

Írta: Ács Zoltán

Ács Zoltán gyűjteménye - Egyházközség lettünk...


D
ecember 20-án a liturgia után egy kis kiállítással szeretnék a magam részéről megemlékezni a régi Jézus szíve római katolikus-, azaz a mai Szent Piroska Görög katolikus templom történetéről. Ebben a templomban ez már a második egyházközség megalapítása. Tárgyi kiállítás keretében betekintést nyerhetünk a régi lelkészek életébe. Emellett még megismerhetjük a falu első templomát, mely a mai Kossuth utcai református templom volt, melyet sajnos 1944-ben szétlőttek. Alkalmam volt még ismerni a régi építőket, igaz gyerekfejjel. Sokat meséltek a küzdelmekről, és arról, hogy hogyan gyarapodott az egyházközség, hogy mennyire volt befogadó. Ezzel kapcsolatban eszembe jutott egy régi történet, amit szeretnék a testvérekkel megosztani.
         Egyszer egy szegény néger utcaseprő belül hivatást érzett, hogy csatlakozzon egy gyülekezethez. Járogatni kezdett oda és az ottani hívek felfigyeltek az új arcra a templomban. A szegény néger nagyon boldog volt, de boldogsága nem sokáig tartott. Az odajáró „elit” hívek azt mondták neki, hogy ha lehet, ne járjon ide, mert ruházata kopott, egzisztenciája nincs, mégis csak egy szegény néger utcaseprő, aki tele van lélekkel, de ez itt sajnos nem számított. Sírva jött ki a szegény néger a templomból, a lelkében megszólalt Jézus: - Ne sírj drága testvérem, én már évek óta próbálkozom bejutni ebbe a gyülekezetbe, de sajnos még én is szegény vagyok, engem sem fogadtak be.

         Ez a kis történet mutat rá arra, hogy nem a ruha teszi az embert. Nekünk a templomban mindenkit egyaránt tisztelnünk, szeretnünk kell. Erre tanít minket az Úr Jézus!

Írta: Ács Zoltán
Kép forrása: 
http://nagyvofely.hu/szigetszentmiklos/templomok

Férfi szemmel - Egy elkésett levél...



T
ávirat, képeslap, díszlap, egy kézzel írt levél, ezek már nem divatosak. Helyette vannak a hivatalos levelek, email-ek, sms-ek, facebook, twitter, meg ki tudja mennyi és milyen megosztó portálok.
Kedves olvasó, Ön mikor kapott kézzel írt levelet egy baráttól vagy ismerőstől, esetleg képeslapot Ön mikor adott fel utoljára? Ugye, milyen régen? Tán’ igaz se volt, mondhatnák rá. A fiatal nemzedéknek üzenem, hogy bizony a távoli rokonok, barátok valamikor így ápolták a kapcsolatot. Egy vasárnapi prédikációban a következőt hallottam: amire legtöbb időt, munkát és pénzt költünk, az a legfontosabb. Nos, fontos-e nekem a családom, barátom, ismerősöm, hogy időt, munkát és pénzt szánjak rá, melyben megosztom örömömet, bánatomat, jókívánságot küldhetek neki, esetleg osztozhatok a fájdalmában. Igen, a mai kor embere ehelyett kör email-ben, sms-ben, na meg a mindent tudó facebook-on kíván minden jót az ünnepekre, névnapra, születésnapra és egyéb jelentős napokra. Hol van a varázsa a küldött leveleknek, képeslapoknak. Hol van az az égető vágy, hogy várom a levelet, melyet csak nekem írtak, nekem, és nem egy vagyok a körben. Nem egy akarok lenni a címlistában. Hisz’ mindannyian megszelídített rókák vagyunk, nem? Valakinek nagyon fontosak vagyunk.

Gondoljunk másképp rég nem látott barátra, ismerősre. Vegyünk elő tollat, papírt vagy egy képeslapot, és írjunk. Legyen abban az órában a címzett a legfontosabb. Biztos vagyok benne, hogy Ön is kedves olvasó, az első kézhez kapott, kézzel írt levelet, képeslapot párás tekintettel fogja még sokszor olvasni.

Írta: József
Kép forrása: 
http://royalmagazin.hu/kultura-miskolc/etikett-protokoll-/158--a-hivatalos-levelek-udvariassaga

Női szemmel - A ruhák télen is megszáradnak



K
orábban soha nem mertem télen az erkélyre teregetni, mert attól féltem, hogy a fagy megkárosítja az anyagokat. Inkább egy egész szobát telepakoltam vizes ruhákkal, kockáztatva, hogy a pára kicsapódjon a falakon, amely a rengeteg nedvességtől penészedni kezdett. A kényelmetlenségen kívül, amit a teregetett holmik kerülgetése okozott, kénytelenek voltunk penészölőt és páramentesítőt is használni. Aztán a közelmúltban – hogy az ismert hasonlattal éljek – feltaláltam a spanyolviaszt, és rádöbbentem, hogy a fogvacogtató hideg és a friss levegő csodákra képes: a ruhák eltűnnek a lakásból, ragyogóan megszáradnak, és az illatuk talán még kellemesebb lesz, mint a nyári napsütésben.
       Hogy miért emeltem ki ezt a történetet? Azért, mert korábban azt gondoltam, hogy rám nem hat a modern emberre olyannyira jellemző folyamatos rettegés a természettől és az önálló ötletektől, gondolatoktól. Mert a mai ember bizony retteg. A hidegtől, a hótól, a fáradtságtól, a betegségtől, a szegénységtől, a nélkülözéstől, a kemény munkától. Megpróbáljuk kikerülni az akadályokat. Gépekkel helyettesítjük a munkánkat. Ha valami nem jut eszünkbe, előkapjuk az okostelefont, és gondolkodás nélkül böngésszük a jól ismert keresőprogramban a válaszokat a nagy kérdésekre.
       Pedig a gépekkel való munka, az akadályok kikerülése gyakran felesleges köröket okoz számunkra. Ettől mi is kicsit „bepenészedünk”, mint a szoba a vizes ruháktól, miközben a válaszok legtöbbször az orrunk előtt vannak, csak ki kell néznünk az ablakon. Elhinni azt, hogy Isten nem véletlenül teremtette a nehézségeket, mert személyiségünk éppen ettől lesz kifinomultabb és fejlettebb.

A ruhák télen is megszáradnak.

Írta: Szabó-Kiss Beáta
Kép forrása:
http://www.bien.hu/otthon-kikapcsolodas/haztartasi-praktikak/fagypont-alatt-gyorsan-szaradnak-kint-a-ruhak-hogy-lehet-ez/117040

Téli ünnepeink



December 6: Szent Miklós püspök
December 8: Szűz Mária szeplőtelen fogantatása
December 11-17: Ősatyák vasárnapja
December 18-25: Az ószövetségi szent atyák vasárnapja
December 25: Karácsony
December 26: Az Istenszülő emlékezete
December 27: Szent István vértanú
Január 1: Jézus körülmetélése
Január 6: Vízkereszt, Úrjelenés
Január 30: Három szent főpap
Február 2: Gyertyaszentelő Boldogasszony

A Szent Nagyböjt kezdete: 2016. február 8.

Gyűjtötte: Szabó-Kiss Beáta
Kép forrása: 
http://kalandozomagyarok.cafeblog.hu/2013/12/12/az-elkepeszto-orosz-tel/

Gondolatébresztő



K
arácsonyi készülődés, vásárlás, ajándékozás, főzés, takarítás, vendégvárás.

Decemberben a számtalan, egyéb teendő mellett, amelyekkel az ember óhatatlanul is sodródik, nehezen talál időt a valóban értékes dolgokra: ima, böjt, családi beszélgetések. Mint egy nagy kavalkád, farsangi forgatag, ahol az emberek a szépen felöltött maszkok mögött elrejtik a valódi érzéseket, és egymást lökdösve próbálnak előrébb jutni a kellemesebb szórakozás érdekében.

Talán éppen ezért választottuk idén újságunk téli számába a karácsony mellett a farsangot központi témának. Interjúnkban pedig Deák Csaba atya ad betekintést a szigetszentmiklósi, frissen felavatott közösségi terem elkészültének részleteibe.


Kellemes olvasást kívánunk!     

Írta: Szabó-Kiss Beáta
Kép forrása: 
http://divany.hu/eletmod/2012/08/01/a_negativ_gondolkodas_boldogabba_tesz/