Zene - Robert Schumann: Karnevál

S

chumann Karnevál című zongoraciklusa már első hallásra is megragadó, ám mély értelmű, még a laikusok számára is.

A zeneszerző ebben a művében a romantikus stílusjegyek arzenálját sorakoztatja fel: szenvedély, érzelem, játék, elszánt küzdelem. A bevezetés után egy álarcosbál közepén találjuk magunkat, ahol Pierrot és Arlequin (a szomorú és a vidám bohóc) éppúgy megtalálható, mint Florestan (szenvedélyes) és Eusebius (álmodozó). Érzelmes keringő vezet bennünket egyik embertől a másikig, Chiarina lírai és fájdalmas tétele pedig elvarázsol. Találkozunk Chopinnel és Paganinivel, majd tovább sétálunk Schumannal.

  Az első benyomás után, mikor az álarcok mögé nézünk, még számos, mélyebb tartalmat is találhatunk a zenében. Az egész zongoraciklus négy hangra épül: A-S-C-H. A betűk egyrészt Schumann nevére is utalnak (Robert Alexander Schumann), továbbá Asch városában élt Schumann egyik barátnője, de sejteti a német nyelven mondott hamvazószerdát is (Aschermittwoch). Ebből is sejthetjük, hogy a mű témája komolyabb mondanivalót rejteget egyszerű álarcosbálnál.

Schumann képzeletbeli szövetséget talált ki, melynek tagjai a valóságban: Friedrich Wieck (Raro mester), Ludwig Schunke (Jonathan), Schumann felesége, Clara (Chiara) és a zeneszerző két énje (Florestan és Eusebius), amelyet elnevezett „Davidsbundnak”. A szövetség a „filiszteusok”, azaz a sekélyes, hatásvadász, olcsó melódiák zeneszerzői ellen vonulnak, melynek képviselői: Meyerbeer, Herz és Hünten. (Az utóbbi három zeneszerző akkoriban olyannyira népszerű volt Európa-szerte, hogy a szalonokban szinte mást sem játszottak, csak az ő műveiket.) A leplet Schumann az utolsó tételben rántja le a „Marche des Davidsbründler contre les Philistins” (A Dávid-szövetség indulója a filiszteusok ellen).

Úgy gondolom, hogy a Karnevál témája a mai kor emberének is aktuális, hiszen ebből is láthatjuk, hogy, minden kornak megvoltak a „celebjei”, mégis az idő vasfoga kegyetlenül lecsiszolta őket az emberiség repertoárjáról. Az igazán értékes dolgok viszont megmaradtak. Érdemes tehát az igaz utat választani akkor is, ha az pillanatnyilag nehezebb vagy kevésbé csillogó.

Kellemes zenehallgatást kívánok!

Írta: Szabó-Kiss Beáta

Kép forrása: 

https://sinalefa2.wordpress.com/2010/02/07/el-carnaval/