Amikor Deák
Csaba atya egy-két évvel ezelőtt azt mondta, hogy a szigetszentmiklósi
görögkatolikus templomnak közösségi terme lesz, valószínűleg többen csak
legyintettek. A kételyeket még tovább fokozhatta, amikor valaki meglátta a
helyiséget, amelyet az atya kiválasztott a terem számára. Ennek ellenére úgy
tűnik, imái meghallgatásra kerültek, hiszen kitartó munkájának és a templom
híveiből összeállt lelkes csapatnak hála, a közösségi terem elkészült,
működőképes és gyönyörű.
Mikor kezdődött a terem felújítása, és mennyi időt vettek
igénybe a munkálatok?
CSABA ATYA Valójában
már a parókia vásárlás alkalmával szempont volt, hogy ne csupán paplakot
vegyünk, hanem olyan ingatlant, ami mellett vagy alatt lehetőség nyílik egy
közösségi tér kialakítására. Konkrét munkálatok úgy másfél-két évvel ezelőtt
kezdődtek „hobbi szinten”, vagyis
esténként és szombatonként az egyházközség férfi tagjai, - akik között hála
Istennek szép számmal akadnak ügyes kezű mesteremberek – jöttek és betonoztak,
falat bontottak, oszlopot építettek, gipszkartonoztak, álmennyezetet, álfalat
építettek, festettek, gletteltek, szőnyegeztek, villanyt szereltek… stb.
A hívek az utóbbi időben rendkívüli lelkesedéssel dolgoztak
a közösségi termen. Mindig ilyen lendületesen haladt a munka, vagy előfordult,
hogy akadályokba ütköztetek?
CSABA ATYA Talán az
ablakvésés volt az egyik legnehezebb művelet, illetve időpontot egyeztetni a
munkára, hiszen legtöbbünknek ott a munkahely, a család és egyéb hirtelen
adódó, váratlan elfoglaltságok, és nem szerettem volna, ha ez az építés e többi
rovására ment volna. Ilyen formán mindenki akkor jött, amikor tudott és
igyekezett hozzátenni a magáét. Itt legyen szabad köszönetet mondani Nagy
István, Volenszki Gábor és Olajos Feri bá testvéreinknek, akik a munka, a
szervezés, a kedvezményes anyagbeszerzés terén a dolgok kivitelezésében
oroszlánrészt vállaltak, és nemegyszer megoldhatatlannak tűnő problémákkal
küzdöttek meg gyakran késő éjszakába nyúlóan, vagy a saját egyetlen
szabadnapjukat feláldozva. Illetve hála legyen még nekünk „segédmunkásoknak” is, első sorban Sárkány Petinek, a Gulybán,
Szabó, Minya, Deák család férfitagjainak, akik, bár mester oklevéllel nem
rendelkezünk, de sok-sok alakalommal igyekeztünk és tudtunk a szakik keze alá
dolgozni. Köszönet továbbá az asszonyoknak a végső nagytakarításért, és a finom
falatokért.
Milyen eseményekre, összejövetelekre számíthatunk a
közeljövőben, amelyek az új teremben kerülnek megrendezésre?
CSABA ATYA Amit majd
csinálunk, meg amire egyáltalán eljön valaki. Rajtam nem fog múlni. Ez csak
tőlünk függ. Keddenként iskolai hittanórák lesznek itt lent. Szeretném, ha már
rögzülne a minden hónap első és utolsó szombatjain elkezdett felnőtt hittan és
film klub. Minden hónap első hetében szokott lenni „papi-tali”, egy ökumenikus munkareggeli keretein belüli
lelkész-találkozó a város pásztorai részvételével. Most már mi is helyet
adhatunk ennek. Ezen kívül pedig már nem a hideg templomban, vagy a
gyermekzsivajtól zengő parókián kell majd képviselő testületi gyűlést
tartanunk, hanem idelent. Kialakítása miatt imateremként, zsolozsmázó helyként
is használható, vagy akár gyóntatások, lelki-beszélgetések színhelye is lehet,
- remélem lesz is – főként a nagyon hideg, vagy nagyon meleg időkben. Szeretnék
majd két szövőszéket „eszvátát” is
ideiglenesen felállítani, ahol mondjuk hideg téli estéken a lányok, asszonyok,
nagymamák, mondjuk heti két alkalommal összejöhetnének beszélgetni, szőni
valami szépet, jót, hasznosat alkotni.
Mi lesz a következő tervezett felújítás az egyházközösségen
belül?
CSABA ATYA Sok minden
lehetne még, például parókia szigetelés, teraszbővítés, mellékhelyiség kialakítása
a hittanterem mellett; én mégis azt hiszem, most már a templom külső
rendbetételét kell folytatnunk elsősorban, gondolok itt a kupola, tető,
csatorna és a külső falfelület felújítására. A legégetőbb feladat azonban
mindenképp tavasz beálltával a több ízben is javítgatott, mégis újra beázott és
omlófélben levő sekrestye tető teljes cseréje, hiszen a vizesedés már megy
tovább a hajó és a szentély felé, amit pedig nem szeretnénk.
Írta: Szabó-Kiss Beáta
Kép forrása:
https://ulrichblog.wordpress.com/2013/05/30/urnapja-2013-vasarnapi-gondolatok-c-ev/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése