Leltározás a boltban
Nagyböjt idején, különösen nagy ünnepek környékén,
amikor nagy a forgalom, a boltokban leltárt tartanak. Így van ez a mi lelki
boltunkban is, amit nem zárhatunk be. Itt folyamatosan nyitva kell tartanunk,
nevezhetjük éjjel-nappali közértnek is.
Viszont számot kell
tartani – lelki − készleteinkről. Időközben fel kell tölteni utánpótlással − imádság,
elmélkedés, bibliaolvasás −, hogy a betérő vevőket, azaz a hozzánk forduló
embertársainkat ki tudjuk szolgálni. Ami jobban fogy a boltban, azzal
folyamatosan fel kell tölteni a polcokat. Sok-sok túlóra nehezedik ránk, amit
az élet Ura biztosan felír a munkalapunkra az élet könyvében, ha kérjük
segítségét. Nem lehetünk előítéletesek, mindenkit, aki betér a boltba, egyenlő
arányban kell kiszolgálni. Fel kell mérni, hogy mi a hiánycikk. Meg kell
vizsgálni, hogy melyek azok az áruk, amiket csak a pult alól osztogattunk
ismerősöknek, barátoknak és a gyengébb minőségű árukat is, amelyeket csak a
tőlünk távol esőknek tartogattunk.
Kicsit legyen a boltos
mosolygósabb az ajtón betérőre, így a kiszolgálás is kellemesebb. Ha mosolyog a
boltos, a vevő ezt egyből észreveszi és szebb lesz a napja, lehet, hogy az
élete is megváltozik tőle, és szívesebben tér be máskor is. A mosoly ragadós,
nem leszünk szegényebbek akkor sem, ha mindenkinek adunk belőle. A mérlegen ne
grammozzunk, mindenkinek bőven mérjünk az árunkból. A bolt kirakata legyen tiszta,
a fény kifelé is szűrődjön a sötét utcákra.
A bolt
nagyon egyszerű:
Ø
a bolt: a mi lelkünk
Ø
az áruk: jó szó, megértés, egy érintés, rég halogatott telefon, egy
megíratlan levél, betegek meglátogatása, valakiért imádkozni..., és még
sorolhatnám
Ø
a bolt kirakata: csillogó szemeink, melyek messziről hirdetik a mi
jó minőségű áruinkat
Ø
a bolt tulajdonosa: a Jóisten, aki elvárja, hogy a leltárkor az
áruinkkal jól, hiány nélkül számoljunk el.
Írta: Ács Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése