Csinosnak lenni vagy nem lenni?
Csinosnak
lenni vagy nem lenni? Nem egyszerű kérdés egy görögkatolikus nőnek, mert a
közvélemény „elvárása” szerint mi,
keresztény hölgyek kizárólag smink nélkül, festetlen hajjal, bő, előnytelen
ruhában, vastag, SZTK-keretes szemüvegben élhetjük mindennapjainkat.
A feltételezés valószínűleg onnan adódik, hogy még a
katolikusok között is akadnak olyanok, akik a hiúság bűnét teljesen
félreértelmezik. Azért, hogy nehogy önteltnek, nagyviláginak gondolja őket a
társadalom, szántszándékkal hagyják önmagukat „elslamposodni”. A hiúság azonban ott kezdődik, amikor az ember
mással már nem foglalkozik, csak saját szépségével. Mikor emberi kapcsolatok
siklanak vakvágányra, mert az egyén a sminken és ruhákon túl többé semmi mással
nem képes foglalkozni, ha a tükör előtt töltött órák miatt már önnön
személyisége kezd el torzulni.
Ellenben, míg a szépség a saját lelki
egyensúlyunk és önbizalmunk építésére szolgál, amíg másoknak is örömet tudunk
adni azért, mert jól érezzük magunkat a bőrünkben, vagy a házasságunkat újra
fel tudjuk melegíteni, addig igenis kell foglalkoznunk a külsőnkkel.
Nyugodtan
merjünk csinosak lenni, mert a szépséget is Isten adta, és higgyük el, hogy
vallás és a szépség összeegyeztethető.
Írta: Szabó-Kiss Beáta
Kép forrása: http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?SID=&pev=2013&pho=03&pnap=13&n=lovaszmarika
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése