Emberek az embertelenségben
- Karády Katalin színművész
(1910. 12.08. Budapest -
1990.02.08. 20 óra 50’ New York)
|
A
|
család hetedik gyermekeként született Kőbányán, a
Százados úton éltek. Édesapja cipész volt, és nagyon szigorúan nevelte
gyermekeit. Cs. Aczél Ilonánál tanulta a színészmesterséget. Egyed Zoltán
indította el a pályán. 1939-ben filmezni kezdett. Első legfőbb sikere a Halálos
tavasz c. film. 1932 és 1943 között 22 filmet forgatott. 1944-ben nemkívánatos
személynek nyilvánították. Betiltották sok gramofon lemezét, filmjeit nem
játszhatták a mozik. A nyilas uralom ezreket végzett ki és Karády felszólalt az
emberek érdekében Jávor Pállal és Titkos Ilona színművészekkel együtt.
Karádynak három lakása volt, melyben menekülteket bújtatott, hasonlóan, mint
Jávor Pál. Saját erejéből sok személyt kiszabadított Kistarcsáról. A rendelet
ellenére együtt dolgozott más vallású személyekkel, és amikor megkérdezték
tőle, hogy miért tette, azt válaszolta: emberileg minden szenvedőt sajnál.
Visszaemlékezéseiben nem szívesen beszél erről a korszakról.
Saját szavait idézve: „Jávorral és Titkos Ilonával becsületes,
katolikus emberek voltunk, keresztények velem együtt. A vád annyi volt, szemben
álltunk azzal a korszakkal.”
Budapest bombázásakor a
pincében énekelt fogolytársainak, majd letartóztatták, kegyetlenül megkínozták,
fogait kitörték, haját tépték. A háború után Bécsbe, majd Amerikába emigrált.
1990-ben hunyt el. Minden vágya volt a budapesti Duna korzón sétálni egyszer,
de ez már nem teljesülhetett, koporsóját temetői menet vitte a Duna korzón,
majd a Budapesti Szent István Bazilikában ravatalozták fel. Sírja a Farkasréti
temetőben található.
Ha járunk a belvárosban, az
V. kerületben a Nyári Pál u. 9. számú ház falán emléktábla hirdeti e neves és
emberséges művész emlékét. 1942-ben élt ebben a házban, a Kaas Ivor utcában
(akkor ez volt az utca neve).
Írta: Ács Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése